Amikor azon gondolkodtunk, hol szálljunk meg a szicíliai barokk városokat (Noto, Scicli, Ragusa, stb.) bejáró utunk során, egy olyan helyet kerestünk, ami elég közel van ezekhez a gyöngyszemekhez, de mégsem az a hagyományos turistás. Így találtunk rá Avolára – egy helyre, amit talán a legtöbb külföldi térképen nehéz lenne megtalálni, az olaszok viszont már évtizedek…
Olaszország augusztusban? Csábítóan hangzik… amíg meg nem érkezel, és rá nem jössz, hogy az egész ország épp nyaral. Mindenki. Mindenhol. Egyszerre. A tengerpartokon már reggel kilenckor nincs egy szabad törölközőnyi hely sem, a parkolóhelyekért gladiátorharc dúl, és egy pohár jegeskávéért is sorban kell állni a legeldugottabb kis faluban is. De ne ijedj meg, van megoldás….
Róma télen, (különösen januárban és februárban) a legélhetőbb: sokkal kevesebb a turista, az árak csökkennek, és beköszönt a kulináris aranykor, az articsókaszezon. Ilyenkor a Vatikáni Múzeum és a Colosseum sorban állás nélkül látogatható, a nappali hőmérséklet pedig gyakran eléri a kellemes 12-15 fokot, ami ideális a városnézéshez a nyári hőségriadók után, és a magyar hidegből…
Selinunte az a hely, amiről valamiért kevesen beszélnek, pedig ha egyszer ott jársz, garantáltan a szád is tátva marad. Mi is úgy mentünk oda, hogy „na, nézzük meg, ha már útba esik”, aztán órákig bóklásztunk a romok között. Hogy ne kapj sikítófrászt, olvasd el ezt a posztot: Selinunte látogatás, mert nem működnek annyira gördülékenyen a…
(És amik miatt minden évben visszajársz. Még akkor is, ha a helyiek néha rád néznek úgy, mintha a pizzára kecsapot akarnál tenni.) Valahogy mindig úgy tűnik, hogy Olaszországban minden kicsit kaotikus, kicsit furcsa, kicsit teljesen logikátlan.Aztán eltöltesz ott pár napot, és hirtelen megérted: nem ők élnek furcsán. Mi élünk túl gyorsan. A szokásaikból árad a mediterrán…