Scilla nemcsak gyönyörű, tengerparti kilátásairól és a kardhalhalászat legendájáról híres, hanem arról is, hogy itt valahogy még a legegyszerűbb étel is jobban esik. Nem tudom, hogy a levegő, a kilátás vagy a sós tengeri szellő az oka, de nálunk ez a hely hozta azt a tipikus „itt maradnék egy hétig és csak ennék” érzést. Itt érdemes főzni tanulni!…
Aki egyszer eljut Szicíliába, óhatatlanul találkozik a görögökkel – még ha azok már réges-rég tovább is álltak. Ott vannak az oszlopokban, a városnevekben, a templomromokban, sőt: a konyhában és a nyelvben is fel-felbukkan a nyomuk. De vajon mit kerestek a görögök Szicíliában, ebben a forró, földrengéses, vulkanikus, de elképesztően termékeny földi paradicsomban? A tenger hozta…
Szombat este érkeztünk Sciclibe. Tudod, az a tipikus „majd holnap szétnézünk a városban” típusú megérkezés, mikor már csak a vacsorára koncentrálsz… amikor egyszer csak este 8-kor dörren egy ágyú! Egy pillanatra azt hittem, valaki túl komolyan vette a pizzarendelést, de nem, ez itt a húsvét miatt van mert Scicli nem aprózza el a dolgot. Húsvét Scicliben egy örök…
Brindisi neve hallatán sokaknak először a kompjáratok ugranak be Görögországba, meg az, hogy ez az Adria egyik legfontosabb kikötője. De mi van azon túl, hogy innen indulnak a hajók? Mit lehet itt megnézni, miért érdemes leszállni a repülőről, nem csak átutazni, hanem tényleg felfedezni a várost? És egyáltalán: mivel töltsünk el 1-2 napot Brindisiben? Mivel…
Ha Szicília közepén jársz, és már tele a fejed barokk kupolákkal meg rózsaszín márványcsipkékkel, akkor van egy jó hírem: Enna katedrálisa máshogy szép. Itt nincs mennyezeti freskóparádé meg felhőkön lovagló szentek – helyette van egy lenyűgöző fa kazettás mennyezet, ami úgy néz ki, mintha egy középkori mester új kedvenc hobbit talált volna magának: „rajzoljunk gyönyörű geometrikus mintákat…
