Márciusban jártam Torre a Mare-ben, és esküszöm, hogy a tavasz itt tényleg jobban érzi magát, mint bárhol máshol. Az idő éppen tökéletes volt: a nap sütött, de nem égetett, a szél fújt, de nem cibált, a tenger hullámzott, de csak annyira, hogy az ember kedvet kapjon a bámulásához egy jó kávé mellett. A helyiek a…
(És amik miatt minden évben visszajársz. Még akkor is, ha a helyiek néha rád néznek úgy, mintha a pizzára kecsapot akarnál tenni.) Valahogy mindig úgy tűnik, hogy Olaszországban minden kicsit kaotikus, kicsit furcsa, kicsit teljesen logikátlan.Aztán eltöltesz ott pár napot, és hirtelen megérted: nem ők élnek furcsán. Mi élünk túl gyorsan. A szokásaikból árad a mediterrán…
Bár évtizedek óta járok rendszeresen a Comói-tóhoz, most hallottam először arról, hogy a tó mélyén egy titokzatos lény rejtőzik. És nem, nem egy túlméretezett pontyról van szó, hanem egy állítólagos szörnyetegről! Lariosauro a neve. A Comói-tó nem csupán a festői villákról és a mesebeli tájról híres. A vize mélyén egy rejtély is lappang: egy legendás…
Olaszország augusztusban? Csábítóan hangzik… amíg meg nem érkezel, és rá nem jössz, hogy az egész ország épp nyaral. Mindenki. Mindenhol. Egyszerre. A tengerpartokon már reggel kilenckor nincs egy szabad törölközőnyi hely sem, a parkolóhelyekért gladiátorharc dúl, és egy pohár jegeskávéért is sorban kell állni a legeldugottabb kis faluban is. De ne ijedj meg, van megoldás….
Ha már elcsodálkoztál a dóm monumentalitásán és lenyűgöztek a barokk paloták kőből faragott szirénjei, akkor itt az ideje, hogy felmenj egy kicsit magasabb szintre – szó szerint. A Chiesa di San Carlo al Corso nemcsak egy szép templom Notóban, hanem egy kilátópont is, ahonnan az egész barokk Noto a lábaid előtt hever. És ezt nem képletesen mondom. Hol találod? Szinte…
