Aki egyszer eljut Szicíliába, óhatatlanul találkozik a görögökkel – még ha azok már réges-rég tovább is álltak. Ott vannak az oszlopokban, a városnevekben, a templomromokban, sőt: a konyhában és a nyelvben is fel-felbukkan a nyomuk. De vajon mit kerestek a görögök Szicíliában, ebben a forró, földrengéses, vulkanikus, de elképesztően termékeny földi paradicsomban? A tenger hozta…
Pár napja jártunk ebben az étteremben. Nehezítette a helyzetet, hogy szélvihar volt, az étterem meg közvetlenül a tengerparti sétányon van. Ha jól emlékszem, még neve is volt a viharnak, tényleg nagyon fújt. Azért ide mentünk, mert ez volt a legközelebbi étterem a szállásunkhoz, ezt mertük megkockáztatni. Jókat ettünk. Egyrészt a fenti képen szerintem látszik, hogy…
Selinunte az a hely, amiről valamiért kevesen beszélnek, pedig ha egyszer ott jársz, garantáltan a szád is tátva marad. Mi is úgy mentünk oda, hogy „na, nézzük meg, ha már útba esik”, aztán órákig bóklásztunk a romok között. Hogy ne kapj sikítófrászt, olvasd el ezt a posztot: Selinunte látogatás, mert nem működnek annyira gördülékenyen a…
A szicíliai étkezési szokások egy kicsit eltérnek a magyartól. Erről szól ez a poszt. Elkövettem egy hibát. Egyszer. Este 6-kor leültem egy szicíliai étterem elé, mosolyogtam, és udvariasan megkérdeztem:– Kinyitottak már?A pincér rám nézett, mintha azt kérdeztem volna, hogy lehet-e náluk zokniban fürdeni.– Signora… torni più tardi. (Jöjjön vissza később.) És itt tanultam meg a…
Nesso az a hely, amit úgy kell keresni, mint egy rejtett bejáratot egy mesekönyvben. Egy alig 350 fős (!) településről beszélünk, ami félúton van Como és Bellagio között, a Comói-tó keleti partján. Apró kőházak, macskaköves utcák, virágos ablakpárkányok és egy látványos természetes szurdok fogad: az Orrido di Nesso, ahol egy vízesés zúdul alá egy régi kőhíd…