Ostuni és az olajfák – mit kell tudni a Puglia szívében élő fákról?

Ostuni és az olajfák

Az olajfa a mediterrán vidék egyik legősibb haszonnövénye. Története messze visszanyúlik, már az ókori görögök és rómaiak is tiszteletben tartották, mint a béke és a jólét szimbólumát. A Bibliában is említik, Noé történetében például a galamb hozott olajágat, a béke jeleként. Ha Ostuni környékén jártok, megszámlálhatatlanul sok olajfát fogtok látni. Bár pontos számok nincsenek, de körülbelül 60 MILLIÓ (!) olajfa van errefelé, ezért Ostuni és az olajfák története tehát összekapcsolódik.

Ostuni környékén egyre népszerűbbek az olyan idegenvezetések, ahol egy idős olajfásban lehet sétálni, kóstolni és örök élményeket szerezni. Ez is egy ilyen és csak 10.000 ft körül van.

Puglia régióban, különösen Ostuni környékén, gyakoriak a több száz, sőt, akár több mint ezer éves fák. Ezeket a rendkívül idős olajfákat „ulivi millenari”-nak nevezik. Törzsük csavarodott, barázdált és szoborszerű, mintha minden évszázad rajta hagyta volna a nyomát.

Miért Puglia az olajfák földje?

Az éghajlat tökéletes az olajfák számára: forró, száraz nyár és az enyhe tél ideális körülményeket teremt az olajfák számára.
A talaj mészköves, vörös föld, más néven „terra rossa”, ásványi anyagokban gazdag, ami kedvez a fák növekedésének.
Az olajművelés hagyománya a római kor óta folyamatos a térségben. Ostuni környéke sűrű, évszázados ültetvényekkel van tele, amelyeket „olajkatedrálisnak” is hívnak.

Puglia adja az olasz olívaolaj-termelés jelentős részét. A mezőgazdasági statisztikák szerint ez a régió Olaszország legfontosabb olajtermelője.

Az olaj és az ember

Az olajfa- és olajtermeléshez fűződő tudást Ostuniban generációról generációra örökítik. A helyi gazdák gyakran kínálnak kóstolókat és túrákatfrantoiókban (olajpréselő üzemek), ahol megismerhetők az olívaolaj-készítés lépései. Az extra szűz olívaolaj (olio extravergine d’oliva) fogyasztása a mediterrán diéta egyik alapja, amely gazdag antioxidánsokban és hozzájárul a szív- és érrendszer egészségéhez.

Vegyél egy üveggel magadnak. Tényleg finom!

Ha Ostuni környékén jársz, érdemes felkeresni a védett idős fákat. Érdemes megkóstolni a helyben préselt, friss olajat, és ha teheted, vásárolj egy üveggel. Ezzel nem csak egy emléket, hanem a régió egy darabját is magaddal viheted.

Hány olajfa van Pugiában?

Pontos számadatok nincsenek, de általában 60 millió (!) fáról beszélnek. Fontos megemlíteni, hogy a 2013-ban felbukkant Xylella fastidiosa nevű baktérium súlyos pusztítást végzett a régió olajfáiban. A becslések szerint a betegség több millió fát érintett és pusztított el az elmúlt években.

Mikor szüretelik az olajbogyót?

Az olajbogyó szüretelése Puglia és más mediterrán területek legfontosabb eseményei közé tartozik, és bár a dátumok október és december között mozognak, a tökéletes időzítés mindent elmond a végtermék minőségéről. A szüretet akkor kezdik meg, amikor az olajbogyók a „veraison” szakaszba lépnek, vagyis elkezdenek zöldből lilás-feketévé változni. Ez az az időpont, amikor a bogyók rendelkeznek a legmagasabb olajtartalommal és antioxidáns-koncentrációval, így a legjobb minőségű olívaolajat lehet nyerni. Ha túl korán vagy túl későn szüretelnek, az olaj íze és tápanyagtartalma is jelentősen romlik, ezért a betakarítás időzítése kulcsfontosságú a valódi extra szűz olívaolaj elkészítéséhez.

Hogyan szüretelik az olajbogyót?

Az olajbogyó szüretelése több lépésben történik, és különböző technikák léteznek attól függően, hogy a gazdák milyen módszert alkalmaznak a minőség megőrzése érdekében.
Ha Puglia útjait járjátok ősszel, érdemes figyelni. Gyakran hatalmas konténernyi olajbogyót szállító autókat látni az utakon.

Kézi szüretelés

Ez a legkíméletesebb és legprecízebb módszer. A gazdák kézzel szedik le az olajbogyókat a fákról, különös figyelmet fordítva arra, hogy ne sértsék meg a bogyókat, mivel ezek közvetlenül befolyásolják az olaj minőségét. A bogyókat kosarakba vagy hálókba gyűjtik, hogy minimalizálják a sérüléseket. Ez a módszer különösen akkor előnyös, ha az olajbogyók érettsége nem egyenletes, vagy ha fontos a fa védelme. A kézi szüretelés munkaigényes, de a legjobb minőségű olajat adja.

Mechánikus szüretelés

A mechanikai szüretelés során gépeket használnak, amelyek vibráló karokkal vagy kefékkel rázza le a bogyókat a fáról. Ez a módszer gyorsabb, és nagyobb területeken is alkalmazható, de a bogyók esetleg kicsit jobban megsérülnek. Az ilyen típusú szüretelés különösen nagy ültetvényeken népszerű.

A „gyűjtés alulról” módszer

Egy másik mechanikai módszer, amely során a fát egy nagy hálószerű anyaggal körbeveszik, és a bogyókat úgy gyűjtik be, hogy a fa alatt terítik szét a hálót. Ezt követően megrázzák vagy megütögetik a fát, így a bogyók a hálóra esnek. Ez egy köztes megoldás a kézi és a mechanikai szüretelés között, gyorsabb, mint a kézi, de kíméletesebb, mint a teljes gépi szüretelés.

Az olajbogyó tisztítása és feldolgozása

Miután a bogyókat leszüretelték, tiszta vízben lemossák őket a szennyeződésektől, levelektől és ágaktól. A tiszta bogyókat azonnal a frantoio (olajprés) következő fázisába küldik, hogy megőrizzék a frissességüket és minőségüket.

Téma fontossága

Az időzítés mellett a bogyók gondos kezelése és a szüretelési technika is kritikus fontosságú. A túl korán leszedett bogyók kevesebb olajat tartalmaznak, míg a túlérett bogyók keserűbb ízű olajat eredményezhetnek. A legjobb minőségű extra szűz olívaolajat akkor nyerhetjük, amikor az olajbogyók éppen megfelelő érettségi szakaszban vannak, és a szüretet gyorsan és kíméletesen végezzük el.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük