Aki egyszer eljut Szicíliába, óhatatlanul találkozik a görögökkel – még ha azok már réges-rég tovább is álltak. Ott vannak az oszlopokban, a városnevekben, a templomromokban, sőt: a konyhában és a nyelvben is fel-felbukkan a nyomuk. De vajon mit kerestek a görögök Szicíliában, ebben a forró, földrengéses, vulkanikus, de elképesztően termékeny földi paradicsomban?
A tenger hozta őket
Mit kerestek a görögök Szicíliában?
A válasz: túlélési ösztön és kalandvágy. A Kr. e. 8. században a görög városállamokban már szűkössé vált a hely, és a lakosság gyors növekedése, valamint a politikai viszályok miatt sokan úgy döntöttek, új hazát keresnek. Nem hódítani indultak, hanem élni. Szicília a Földközi-tenger szívében feküdt, gazdag volt termőföldben, vizeiben hemzsegtek a halak, a hegyek pedig rejtették a vasércet és más kincseket.
Hellasz új ága – a Magna Graecia
Az első görög kolónia Naxos volt (Kr. e. 734-ben, a mai Giardini-Naxos helyén, Taormina alatt), ezt követte Siracusa (Kr. e. 733), amely később a nyugati görög világ központjává vált. De megalapították Akragaszt (Agrigento), Gela városát, Selinuntét és még számos mást. Ezek nem egyszerű halászfalvak voltak, hanem grandiózus városok színházakkal, piacokkal, templomokkal és kifinomult vízvezeték-rendszerekkel. A görögök nem csak házakat építettek – kultúrát is hoztak. Gondolkodást. Művészetet. Archimédészt.
Birodalmak jönnek-mennek
Persze semmi nem tart örökké. A sziget gazdagsága újra és újra felkeltette más hatalmak figyelmét. Előbb a punok (karthágóiak) jöttek észak-Afrikából, hogy részesedjenek a tortából. Majd Róma vetette rá a szemét a szigetre – és meg is szerezte, Kr. e. 212-ben Siracusa elestével végleg római kézre került Szicília.
Ez a váltás brutális volt. A rómaiak, akik akkor már világuralomra törtek, gyakorlatilag kiirtották a görög kultúra maradványait – Archimédészt például egy római katona ölte meg, annak ellenére, hogy parancsot kaptak arra, hogy ne bántsák. (Archimédész állítólag éppen egy geometriai problémán dolgozott a földbe rajzolva, mikor leszúrták.)
A kör bezárul
És hogy mi következett utánuk? Gótok, bizánciak, arabok, normannok… Szicília igazi történelmi rétegtorta. Minden egyes uralom hozzátett valamit – de a görög alapok máig ott vannak. Egy siracusai templom falában még most is látszanak az eredeti dór oszlopok. A nyelvben szláv, arab és spanyol szavak keverednek, de a városnevek – mint Taormina, Akragasz vagy Neápolis – még mindig őrzik az ógörög múltat.
A történelem nem egy egyenes vonal. Egy nagy körforgás inkább. Ami ma virágzik, holnap romokban hever. És ami egyszer romba dőlt, lehet, hogy századok múlva újraéled – egy másik nyelven, másik nép által. Szicília pedig – e különös, tüzes sziget – mindig ott lesz a körforgás középpontjában. Mert valamiért mindenki akar egy szeletet belőle.
Ha tehát legközelebb Agrigento templomai közt sétálsz, vagy lenézel Siracusa ősi színházára, ne csak azt lásd, amit a szem lát. Gondolj arra is, hogy mindez egyszer valaki reménye volt. Aztán dicsősége. Aztán romhalmaza. És most: az örökséged.
Bővebben: Wikipédia
Egy gondolat a “Mit kerestek a görögök Szicíliában?”